Többet fizetünk az államnak, mint négy éve

Hiába fizetünk kevesebb szja-t, az elmúlt években kirótt új adóterhek elviszik a “nyereséget” – derül ki a Blikk cikkéből.

A lap számításai szerint a 2009-es 203 ezer forintos bruttó átlagkeresetből ma már havi 1500 forinttal több kerül a költségvetésbe adók és illetékek formájában, ha a keresőnek nincs gyermeke. Egy átlagkeresetű, kétgyermekes házaspár viszont jobban jár a 20 ezer forintos, gyermekek után járó adókedvezmény miatt: ők több mint 10 ezerrel fizetnek jövedelmük és fogyasztásaik után kevesebbet havonta.

Egy, a lapnak nyilatkozó adószakértő szerint a 16 százalékos adóval a magas keresetűek jártak jól, főleg, ha gyerekek után az adókedvezményt is igénybe vették. Hozzátette, hogy az alacsony keresetűek az adójóváírás kivezetése miatt az szja-n is buktak.  Vigasztalhat minket a tudat, hogy az átlagos adóterhelésünk megfelel az EU-átlagnak, és elkeseríthet az, hogy a szomszédos országokban viszont kevesebbet kell adózni.
Mitől lett több?

Kisebb lett az szja, emelkedett viszont az áfa (25 százalékról 27-re). Így a keresetünk után évi 400 milliárd forinttal fizetünk kevesebbet, de a fogyasztás után fizetett áfa csaknem 800 milliárd forinttal nőtt. Emellett több új, a fogyasztókat sújtó adókat is kivetettek. Új terhet kaptak az egészségtelennek tartott ételek, a távközlési adóra telefonálók fizetnek rá. A bankokra kivetett terhek jelentős részét áthárították az ügyfelekre.

A gazdasági tárca nem ért egyet a lap számításaival, szerintük a gazdaságot terhelő összes adó- és járulékteher 41 százalékról 39 százalékra csökkent.

És hogy mennyit is romlik a morál a “nemmegszoritónak” nevezett fiskális politika miatt, imeg egy adalék: Köztudott, hogy az orvosok azért nem a legrosszabbul keresők közé tartoznak. Ám néhány hónap alatt a praktizálók közül minden huszadik hátat fordított a szakmájának, miközben átlagos fizetésük meghaladta a 460 ezer forintot.

A bérelszámolást tekintve a Magyar Államkincstár alá tartozó, a kórházak és szakrendelők létszámának 55 százalékát foglalkoztató egészségügyi intézményekben 4,8 százalékkal csökkent az orvosok létszáma 2013 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A nyugdíjas orvosok létszáma egy év alatt több mint harmadával (37 százalékkal) csökkent, a nyugdíjas egészségügyi szakdolgozóknak közel kétharmada (64 százaléka), a nyugdíjas egyéb egészségügyi dolgozóknak pedig a  85 százaléka fordított hátat a szakmájának az utóbbi egy év alatt.

Az orvosok keresete és létszáma. Forrás: GYEMSZI

Az említett folyamatok eredményeképpen a 2013 első három negyedévében az orvosok száma 704 fővel 16 240-re csökkent, miközben számuk 2005-ben még 21 178 volt. Az orvosok egy része annak ellenére adta fel munkáját, hogy havi bruttó átlagos kerestük egy év alatt 11,3 százalékkal 463 ezer forintra emelkedett, míg nettójuk ennél nagyobb mértékben 15 százalékkal, 305 ezer forintra nőtt.

És mégis!

Esetleg talán azért, mert a “Magyarország jobban teljesit” szlogen nem is igaz?!

Bizony lehetséges!

  Mára pedig-alig két nappal a “romlás” kezdete óta-
már meg is született egy versike a forint bezuhanásáról, egy “ismert, de neve elhallgatását kérő gazdasági szakember” tollából:

“Letolt kamattal állunk,
Férj és fivér dühöngve jő,
Kicsi itt a sansza annak,
Ki későn tölt, és sose lő.

Remeg a láb a mélység felett
Menekülni már nem lehet
Továbbra is köpök rátok
Akkor is kamatot vágok.

A számlálón három,tíz áll
de kötelez a kormány PR
Míg kimondom, már tizenkettő
Szabadulj a szelvényedtő'”

Galéria | Kategória: HÍREK | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s