Duplájára emelkedett az éhezők száma Magyarországon

A válság előtti évekhez képest közel kétszer annyian vannak azok Magyarországon, akik úgy érzik, még élelemre sincs elég pénzük. Az OECD felmérése szerint 2011/2012-ben a magyarok 30 százaléka tartozott ide, míg 2006/2007-ben ez az arány 17 százalék volt.

A válság után a legtöbb országban megindult a gazdaság kilábalása, a GDP növekedését azonban nem követte a munkaerőpiac helyzetének javulása, sok helyütt a “jobless recovery”, azaz munkahelyteremtés nélküli kilábalás jelei láthatók. A munkanélküliség magas maradt, a válság pedig különösen a szegényebb rétegeket ütötte meg.

Főleg a fejlett országokban volt jellemző, hogy az elmúlt években erőteljesen meghúzták a költségvetési nadrágszíjat, az eurózónában az adósságválság több országban jelentős kiadásbeli visszavágásokat kényszerített ki. A kiadáscsökkentés és az állam szerepének megítélése ugyanakkor nem egységes még Európán belül sem. A portugálok és franciák például nagy többségben támogatják a költségvetési kiadások csökkentését, de az északi országok, például svédek esetén inkább nem – derül ki az OECD frissen megjelent Society at Glance 2014 kiadványából.

Nyilván a megszorítások többségében nem segítettek a szegényebb rétegek helyzetén. Az OECD szerint például nem a válság közben kellene a munkanélküli ellátásokat csökkenteni. A válság során a jövedelem egyenlőtlenségek is megnőttek.

Az OECD néhány, a társadalmi helyzetet ábrázoló indikátort külön felületen is megjelenít (lásd alsó ábra). Ebből például kiderül, hogy az OECD országai között Magyarországon vannak a harmadik legtöbben azok, akiknek még az ételvásárlás is anyagi gondot okoz. Pontosan a kérdés úgy szólt, “Volt-e az elmúlt 12 hónapban olyan alkalom, amikor nem volt elég pénze élelmet vásárolni magának vagy családjának?” A kérdést a válság előtt (2006/2007-es eredmények átlaga) és utána is megkérdezték (2011/2012 átlaga). A magyarok 30,8%-a adott a válaszra igent, ennél többen csak Törökországban és Mexikóban. A magyar adat különösen jelentősen romlott 2006/2007 óta, akkoriban ugyanis az arány még csak 17 százalék körüli volt.

Ám kiderül még az is, hogy a magyarok nagyon kevéssé bíznak kormányukban, bár ez korábban is így volt, a helyzet némileg (3,8 százalékponttal) romlott a válság óta. Igen jelentősen romlott az intézményekbe vetett bizalom (-25 százalékpont), de nem csak nálunk, bár az intézményekbe vetett bizalom így már olyan kicsi, hogy annál csak néhány, főleg válság sújtotta és dél-amerikai országban rosszabb a helyzet.

Az állami szociális kiadások pedig egyedülállóan (OECD-ben egyedül) csökkentek Magyarországon.
(portfolio)

Bal-Rad komm: A “Szárnyalás Évében” 2013-ban készült felmérés eredményét mutató grafikon szerint Európában MÁR A MÁSODIK HELYRE KÜZDÖTTÜK FEL MAGUNKAT az éhezési ranglétrán. Ha a Nemzethi Ügyek Kormánya az év hátralévő idejében kicsivel többet tesz a siker érdekében, már akár szeptemberre letaszithatjuk a törököket a dobogó legmagasabb fokáról.
De világviszonylatban sem állunk rosszul. Hiszen Dél-Afrika, Mexiko, és Törökország van előttünk csak, és alig vagyunk lecsúszva a dobogóról. (Hej, bezzeg ha futballválogatottunk lenne ilyen előkelő helyen…!)

Egyszóval minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESIT! Éhezésileg!

Mit is mondtak az EU-s csatlakozásunk előtt? A bécsi cukrászdanyitás lehetőségéről? (Mondjuk ez amúgy igaz lehet a döbrögista Zsigó számára, aki ugye cukrászmester!)

Hát tisztelt honfitársaink! Hitték volna ezt 1990 április elsején?
Hitték volna, hogy a keleti blokk legvidámabb barakkjából 2014 áprilisára Európa éhségtábora lesz? (Mert ugye Törökország azért mégiscsak kisebbrészt Európa része!)

Gondolták volna, hogy huszonnégy esztendővel később a magyar lakosság 30 százaléka éhezni fog?
Még áprilisi bolondozásnak is rossz lett volna!
Mára pedig szomorú valóság! És még akkor nem is teljes!

ÉLJEN A KAPITALIZMUS!

Sikerrel tettük tönkre Magyarországot!

MEGÉRTE?  EZT AKARTUK?  EZT AKARTAD?